Vagyonadó: 58 pontos módosító csomag került a parlament elé, csúszhat a hatálybalépés
A vagyonadóról szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága 58 pontos módosítót nyújtott be. Az adókulcsok és az egymilliárd forintos határ maradnak, a hatálybalépés viszont változna.
Több mint egy hónappal azután, hogy a vagyonadó tervezete nyilvánosságra került, jelentős módosításcsomag érkezett a parlamentbe. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság november 11-én 58 pontból álló javaslatot terjesztett elő a törvényjavaslathoz. A legfontosabb elemek ugyanakkor nem változnak: az adó továbbra is az egymilliárd forint feletti nettó vagyont terhelné, az értékelés fordulónapja december 31. marad, és az 1, illetve 1,5 százalékos adókulcs is a korábbi formában szerepel.
A kihirdetéshez kötnék a hatálybalépést
Az eredeti szöveg december 15-ét jelölte meg a hatálybalépés napjaként. A bizottsági módosító szerint viszont a törvény a kihirdetését követő 31. napon lépne életbe. Ebből az következik, hogy a szabályok csak akkor lépnek hatályba még idén, ha a törvényt legkésőbb november 30-án kihirdetik. Ha erre december 1-jén vagy később kerül sor, a hatálybalépés 2027-re tolódik. A törvény elfogadása után az Országgyűlés elnökének öt nap áll rendelkezésére, hogy továbbítsa a köztársasági elnöknek, akinek szintén öt napja van az aláírásra.
A parlament november 16. és 18. között rendkívüli ülést tart, amelynek fő témája a 2027-es költségvetés. A vagyonadó tervezetét október 6-án bocsátották társadalmi egyeztetésre, a véleményezési határidő október 14-én járt le, a törvényjavaslatot pedig október 27-én nyújtották be az Országgyűlésnek.
Adószakértő: feszített a menetrend
Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke szerint a menetrend túl szoros. Kiemelte, hogy a társadalmi egyeztetésre mindössze nyolc nap jutott, a kihirdetés utáni 31 napos felkészülési idő pedig nagyrészt az év végi ünnepekre és az igazgatási szünetre esik. A szakértő hangsúlyozta: a vita szerinte nem az adó szükségességéről, hanem a jogbiztonságról és a kiszámíthatóságról szól, és felvetette, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt is kezdeményezhet.
A szakértő több részletszabályt is vitatott. A javaslat indoklása egy idén május 14-i kormányhatározatra hivatkozik, amely alapján az adóhatóság a bevezetés előtti vagyonmozgásokat is vizsgálhatja. Az illetőségi szabály szerint pedig egy magyar állampolgár akkor is belföldi illetőségűnek számíthat, ha nem él Magyarországon, de még nem töltött legalább tíz évet életvitelszerűen külföldön. Ebben az esetben a külföldi vagyona is a magyar adó hatálya alá kerülhet. Magyar Csaba arra is utalt, hogy a nettó vagyon és a tényleges fizetőképesség nem mindig esik egybe, például családi cégben lévő részesedés vagy kevés jövedelmet hozó ingatlan esetén.
