Balaton: az ÁSZ szerint nem volt eredményes a tó védelme, nyolc javaslatot kapott a miniszter

Az Állami Számvevőszék szerint 2021 és 2025 között nem volt eredményes a Balaton védelme. A tó vízmérlege 2000 óta tíz évben is negatív volt, a hivatal nyolc javaslatot tett.

Öt évet fogott át az ellenőrzés

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt ellenőrizte, hogyan gondoskodik az állam a hazai természetes vizekről, köztük kiemelten a Balatonról. A vizsgálat a 2021 eleje és 2025 vége közötti öt évre terjedt ki. A számvevők négy szervezet tevékenységét tekintették át: az Energiaügyi Minisztériumét, az Országos Vízügyi Főigazgatóságét, továbbá a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságét. A megállapítások kedvezőtlenek lettek.

Egyre többször negatív a vízmérleg

A jelentés szerint a Balaton természetes vízkészlete 2000 óta tíz évben is negatív volt, erre azelőtt egyetlen alkalommal sem volt példa. Ezekben az években a csapadék és a befolyók kevesebb vizet juttattak a tóba, mint amennyi elpárolgott, így a veszteséget a Balaton a saját erejéből nem tudta pótolni. Az ÁSZ úgy értékelte, hogy a klímaváltozás mind a tó élővilágát, mind a gazdasági hasznosítását növekvő mértékben fenyegeti.

Országos jelentőségű gazdasági szerep

A számvevők a Balatont az ország legfontosabb állóvizének tartják, amelynek a gazdaságban is meghatározó a szerepe. A tó állapota közvetlenül befolyásolja a Balaton kiemelt üdülőkörzet turizmusának teljesítményét. Az ÁSZ összevetése szerint a térség gazdasági teljesítménye nagyságrendben megfelel annak az összegnek, amelyet az állam honvédelemre vagy oktatásra költ. A tó romló állapota így az egész országra kihatna.

Döntés nélkül maradt tervek

A jelentés megállapította, hogy a vízügyet irányító minisztérium tevékenysége nem volt eredményes. Bár a tóval kapcsolatban számos kutatás született, a tárca nem koordinálta az eredmények hasznosítását. Több olyan terv és javaslat is elkészült, amely meghatározta volna a Balaton jó állapotához szükséges teendőket, ezekről azonban sem döntés, sem írásos válasz nem született. A vízügyi szervek emiatt elsősorban saját hatáskörükben, jellemzően uniós forrásból finanszírozott projektekkel tudtak eredményt felmutatni.

Hiányzik az átfogó vízpótlási elemzés

Mesterséges vízpótlásról akkor beszélünk, ha a tóba külső forrásból vezetnek vizet, mert a természetes utánpótlás nem elegendő. Az ÁSZ szerint a klímaváltozás dacára nem készült átfogó elemzés arról, hogy a Balatonnál szükség lehet-e erre, és ha igen, hogyan valósítható meg. A számvevők értékelése szerint az eddigi intézkedések nem oldották meg a vízmennyiséggel és a vízminőséggel kapcsolatos összes problémát, és a klímaváltozásból eredő kockázatokat sem kezelték maradéktalanul.

A többlettározásnak ára is lehet

Az elmúlt időszakban lehetővé vált, hogy a mederben a korábbinál több vizet tartsanak vissza, ezt nevezik többlettározásnak. Az ÁSZ szerint ez rugalmasabb vízgazdálkodást tesz lehetővé, mivel nagyobb tartalék marad a tóban. A megoldásnak ugyanakkor hátránya is van: a megengedett legmagasabb vízszint emelésével a mederfenéken felhalmozódott iszapból tápanyagok kerülhetnek a vízbe, ami ronthatja annak minőségét.

Nem igazolt a kotrás haszna

A vízminőség javítása érdekében kotrásokat is végeztek, ennek során gépekkel távolították el az iszapot a mederből. A számvevőszék szerint a kutatások nem bizonyították egyértelműen, hogy ez valóban hatásos. A probléma az úgynevezett belső tápanyagterhelés, amikor a tó saját iszapjából jutnak a vízbe a minőséget rontó anyagok. A vizsgálatok nem igazolták, hogy a kotrás e jelenség ellen hatékony lenne.

Javaslatok a felelős miniszternek

A hiányosságok feltárását követően az ÁSZ nyolc pontban fogalmazott meg javaslatokat a vízgazdálkodásért és vízvédelemért felelős miniszternek. Az egyik szerint a vezetői döntéseket a jövőben szabályszerűen kell előkészíteni és írásban dokumentálni, ügyelve azok célszerűségére, gazdaságosságára és hatékonyságára. Egy másik javaslat olyan, a klímaváltozásra reagáló intézkedéseket sürget, amelyek a víz mennyiségét és minőségét érintik, és amelyek a kutatási eredményekre épülnek.

A Kis-Balaton felújítását is kérik

A javaslatok között szerepel a mesterséges vízpótlás lehetőségének felmérése, valamint a vízszint-szabályozás és a vízügyi monitoring, azaz a rendszeres vízmérés felülvizsgálata is. Az ÁSZ a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer felújítását is szorgalmazza. Ez a kiterjedt mocsaras terület szűri a Zala vizét, mielőtt az a Balatonba jutna. A számvevők emellett a tó vízvédelmére fordítható pénzügyi források áttekintését is javasolják. A közel 60 oldalas jelentés nyilvános, a további lépésekről a miniszter dönthet.