Egészségügyi szakdolgozók: átlagosan 15 százalékos alapbér-emelést hozna az új bértábla
A kormány pénteken közzétette az egészségügyi szakdolgozók bérrendezéséről szóló törvényjavaslat tervezetét, amely 123 500 munkavállalót érint.
Új bérrendszert kapnának az egészségügyi szakdolgozók: a kormány november 13-án, pénteken hozta nyilvánosságra a bérezés átalakításáról szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyről az MTI számolt be. A dokumentumhoz november 21-ig lehet véleményt fűzni. A tervezet a jelenlegi sávos bértáblát váltaná fel egy új besorolási rendszerrel.
Tíz fizetési osztály, garantált alapbér
Az új rendszerben a dolgozókat végzettségük és szakmai gyakorlatuk alapján A-tól J-ig terjedő fizetési osztályokba sorolnák. A kormányzati összefoglaló szerint az átsorolás után senki sem kapna kevesebbet annál az alapbérnél, amely a jelenlegi besorolása szerint megilleti. Az intézkedés az alapellátásban, a járóbeteg- és a fekvőbeteg-ellátásban dolgozókon túl az intézmények működtetését végző munkatársakra is kiterjedne, így például a műszaki szakemberekre, az adminisztrátorokra és az informatikusokra.
A tervezett emelés 123 500 munkavállalót érint. Az alapbér átlagosan 15 százalékkal nőne, a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt pedig a nettó jövedelem átlagosan 17 százalékkal emelkedhet. Az Egészségügyi Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint az ágazatnak szánt 510 milliárd forintos többletforrásból csaknem 192 milliárd forint jutna a szakdolgozók bérrendezésére.
A kamara egyeztetést sürget
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint a dolgozóktól érkezett visszajelzések alapján az új bértábla belső bérfeszültségeket okozhat az intézményeken belül. A kamara vezetője azt is kifogásolta, hogy a tervezet összeállítása előtt nem volt érdemi egyeztetés az érintett szakmai szervezetekkel.
Balogh Zoltán elismerte a kormányzati szándékot, ugyanakkor a javaslatot egyelőre csak kiindulópontnak tekinti. Úgy véli, kiszámítható és hosszú távon átlátható bérrendszerre van szükség, ehhez pedig további tárgyalások kellenek a kormány és a szakmai szervezetek között. A véleményezési határidő lejárta után dől el, milyen formában kerül a javaslat az Országgyűlés elé.
