Reálbérek: évi 2,5–3,1 százalékos emelkedéssel számol 2030-ig a Pénzügyminisztérium középtávú programja

A Pénzügyminisztérium 2027–2030-as középtávú programja szerint a nettó reálbérek jövőre 3,1, utána évente 2,5–2,6 százalékkal nőhetnek, a béreket a termelékenységhez igazítanák.

Az elmúlt évtizedben megszokottnál lassabb, de kiszámíthatóbb bérnövekedéssel számol a kormány a következő években. A Pénzügyminisztérium által nemrég bemutatott, 2027 és 2030 közötti időszakra szóló középtávú program a nettó reálbérek 3,1 százalékos emelkedését vetíti előre jövőre, 2028 és 2030 között pedig évi 2,5–2,6 százalékos növekedést. Összehasonlításként: a 2010-es és a 2020-as évek elején a nettó reálbérek gyakran évi 3–10 százalékkal nőttek.

A termelékenység lenne a mérce

A dokumentum alapelve, hogy a bérek növekedése szorosan kövesse a termelékenység bővülését. A minisztérium szerint a korábbi időszakban azért lassult a termelékenység javulása, mert a piacot torzító támogatások és a kiszámíthatatlan szabályozás miatt a források nem a jól teljesítő vállalkozásokhoz jutottak. Az új elképzelés a magas hozzáadott értékre építene, nem az olcsó munkaerőre, a laza szabályozásra vagy a gyenge forintra.

A program az euró bevezetését nem távoli célként, hanem a gazdaságpolitikai fordulat eszközeként és a költségvetési politika horgonyaként kezeli. Az elemzések szerint a csatlakozási szándék kizárja, hogy a vállalatok tartósan a forint gyengülésére építsék üzleti modelljüket, így a hatékonyság javítására lennének rászorítva.

Szakítás a korábbi modellel

Az előző kormány éveken át állami támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel és gyors béremeléssel próbálta ösztönözni a növekedést, abban bízva, hogy a magas bérek a vállalatokat hatékonyságuk javítására késztetik. Az elemzők szerint ez a 2010-es évek második felében átmenetileg működött, 2020 után azonban a gyorsuló infláció, a munkaerőhiány és a külső egyensúly romlása miatt fenntarthatatlanná vált.

Az értékelések szerint a lassuló bérdinamika elsősorban a régi modell kifulladásából fakad, nem az euró bevezetéséből: a balti államokban és Bulgáriában is a csatlakozás előtt dőlt el, gyors vagy lassú volt-e a bérek felzárkózása. A számítások szerint a mérsékeltebb, de stabil növekedés az évtized végére megteremtheti a gazdaság saját teljesítményén alapuló bérfelzárkózás feltételeit.