Seszták Miklós-ügy: Zamecsnik Péter ügyvéd szerint négyféleképpen bukkanhattak rá a 6,5 milliárdra

Erdőkben, gazdasági épületekben és más rejtekhelyeken került elő 6,5 milliárd forint készpénz Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ügyében. Zamecsnik Péter ügyvéd szerint több úton juthattak a nyomára.

Rendkívüli lelet milliárdokból

Zamecsnik Péter ügyvéd szerint kifejezetten szokatlan, ahogyan előkerült a Seszták Miklós egykori miniszterhez köthető pénz. Az összeg egy része elásva lapult, a maradékot más-más helyeken dugták el, együtt nagyjából 6,5 milliárd forintot tesz ki. A jogász a Klikk TV-nek adott interjúban kifejtette, hogy pályafutása során ilyen esettel még nem találkozott. „A régebbi időkben még álmodni se lehetett ennyi pénzről” – fogalmazott.

Tizenkét ember, öt számlálógép

Az összeg nagyságát a számolás is jelzi. Kármán András pénzügyminiszter tájékoztatása szerint 12 ember 8 órán keresztül dolgozott vele, öt gépi pénzszámláló segítségével. A műveletre a Magyar Államkincstárnál történt letétbe helyezéskor került sor. A vagyont az Unger Anna irányította Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal kutatta fel.

Dicséret a hatóságoknak

Az ügyvéd szerint a felderítés a nyomozók munkáját dicséri. Mint mondta, a pénz vagy a vagyon elrejtése régóta ismert jelenség: mindig akad, aki a bűncselekményből szerzett összeget el akarja tüntetni a hatóságok elől. Szavai szerint az ilyen kísérletek „voltak, vannak és lesznek”. Zamecsnik ezért tartja lényegesnek, hogy a nyomozók az efféle búvóhelyeket is fel tudják deríteni.

Kotrógép vagy kézi munka

Arra a kérdésre, hogyan folyik egy erdei kutatás, Zamecsnik azt felelte, hogy az eszközöket mindig a terep határozza meg. Bizonyos helyeken gépekkel, például kotrógéppel dolgoznak, másutt talajszakértők óvatos kézi munkájára van szükség. A választás a talaj jellegétől függ, vagyis attól, hogy laza vagy köves-e a föld. Szerepet játszik az is, milyen mélyen van az érték: sekély rejtekhelynél fölösleges a nagy gép, egy mélyebben fekvőnél viszont elengedhetetlen.

Négyféle magyarázat a felderítésre

A jogász szerint ennél lényegesebb, honnan szerez tudomást a hatóság egy ilyen rejtekhelyről. Úgy véli, erre szinte „ezerfajta oka lehet”, ő maga négy lehetőséget sorolt fel. Az első és legkézenfekvőbb, hogy az őrizetbe vett gyanúsított tett vallomást, mert jóvá akarta tenni a kárt. Ennek a bíróság előtt komoly súlya van: a kár megtérítése enyhítő körülménynek számít, ami miatt a bíró enyhébb büntetést szabhat ki.

Jegyzőkönyvek, társak, titkos információk

Második lehetőségként azt említette, hogy valamelyik tanúkihallgatás jegyzőkönyvében szerepelt olyan pontos adat, amelyből a rejtekhelyre lehetett következtetni. A harmadik változat szerint egy gyanúsított társ szólt a pénzről, mert egyezséget remélt, vagy közvetlenül, illetve közvetve együtt kívánt működni a hatósággal. A negyedik eshetőség, hogy a nyomozók a korábban titkosan vagy már nyílt eszközökkel gyűjtött adatokból rakták össze a teljes képet, akár egy kirakóst.

A két legvalószínűbb lehetőség

A beszélgetés végén Zamecsnik arra is tippet adott, mi vezethetett valójában a 6,5 milliárd forinthoz. Két forgatókönyvet tart a legesélyesebbnek. „Az egyik az, hogy maga a gyanúsított, Seszták Miklós gondolta úgy, hogy könnyít a helyzetén” – mondta. Szerinte a másik lehetőség az, hogy egy gyanúsított társ beszélt a pénzekről, mert megállapodásra törekedett a hatósággal.

Büntetlenség nem jöhet szóba

Felmerült az is, hogy ha Seszták valamelyik társa, például a később őrizetbe vett pénzügyi embere segített előkeríteni az elásott pénzt, elkerülheti-e teljesen a büntetést. „Az teljesen kizárt” – válaszolta Zamecsnik Péter. Kifejtette, hogy az ügyészséggel kötött egyezség alapfeltétele, hogy az illető beismerje a bűnösségét, emellett pedig a nyomozást is segítse. Elképzelhetőnek tartja, hogy a Volánbusz-ügyben jött létre ilyen megállapodás, a teljes mentesülés azonban jogilag nem lehetséges.

Mikor maradhat valaki tanú

Az ügyvéd egy kivételt is említett. Ha egy jóval kisebb szereplő azelőtt fedi fel a bűncselekményt, hogy a hatóság érdemi információval rendelkezne róla, elvben tanú maradhat. Ilyen esetben együttműködő tanúvá válhat, aki a nyomozóknak segít, de nem ő a gyanúsított. Akit viszont már gyanúsítottként kezelnek az eljárásban, annak ez a lehetőség jóval nehezebben érhető el, számára inkább az egyezség marad.

Ritka a tanúvédelem itthon

Arra a kérdésre, hogy Seszták vagy a környezete tehet-e terhelő vallomást Orbán Viktor volt miniszterelnökre, Zamecsnik visszafogottan válaszolt: ezt erős feltételezésnek nevezte, és nem tartja valószínűnek. Úgy látja, a Volánbusz-ügyben vizsgált vesztegetés inkább Seszták úrék külön üzleti ügye lehet. A tanúvédelmi programról azt mondta, Magyarországon is működik, de mindössze két-három esetről van tudomása. Itthon a lényeg a védett tanú kilétének titokban tartása, a legszigorúbb esetben pedig csak egy nyomozási bíró hallgathatja ki.