A magyar kabinet azt hangoztatja, kétoldalú megállapodásokon keresztül szeretne segíteni a részben orosz megszállás alatt lévő országnak. Az EU-tagországok azt remélték, hogy az Orbán-kormány belemegy Ukrajna támogatásába. 

Magyra vétó

Varga Mihály pénzügyminiszter az EU-s tárcavezetők kedd délelőtti ülésén megvétózta, hogy az Európai Unió 2023-ban összesen 18 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtson Ukrajnának. Az Ecofin ülésen elvileg döntöttek volna a Magyarországnak járó helyreállítási és kohéziós pénzekről, illetve a globális minimumadó elfogadásáról is, de mindegyik meghiúsult.

Nem a kollektív megállapodást javasolja

Ami az Ukrajnának nyújtandó segélyre csak az Orbán-kormány szavazott nemmel, a másik 26 EU-tagország pénzügyminisztere támogatta a javaslatot. A jelentős támogatást, amelyet Magyarország megakadályozott, az EU az ukrán állam működésére adta volna, cserében pedig reformokat várt volna el a kijevi kormánytól. A 18 milliárd eurót az Európai Bizottság hitelként vette volna fel, hivatalosan a magyar kormány ezzel nem ért egyet, ehelyett azt javasolta, hogy a 27 tagállam egyenként kössön kétoldalú hitelmegállapodásokat az ukrán kormánnyal.

A csehek már dolgoznak az alternatíván

A vétó nyomán a cseh elnökség arra készül, hogy megoldást találjon arra, hogyan tudja a többi ország megoldani Ukrajna támogatását, Magyarország kihagyásával. Varga Mihály vétója egyben azt is jelentette, hogy a tagállamok levették a napirendről a magyar gazdaságihelyreállítási terv elfogadását. Ha ezt a tervet a tagállamok még ebben az évben nem hagyják jóvá, akkor Magyarország végleg elesik körülbelül 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatástól.

Optimista volt a kezdet

Az Európai Bizottság a múlt héten javasolta, hogy a tervet a pénzügyminiszterek fogadják el. A magyar vétónak és a helyreállítási terv elfogadásának hivatalosan nincs köze egymáshoz, de az EU-tagországok azt remélték, hogy az Orbán-kormány belemegy Ukrajna támogatásába. 

Ennyi kell Ukrajna életben maradásához

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az október 20-21-i EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján jelezte, Ukrajnának havonta hozzávetőlegesen havi 3-4 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon, amihez az EU 1,5 milliárdot bocsátana a rendelkezésére.

Ez lett volna a konstrukció

Ezt az összeget nem az EU-tagországoktól vennék el, hitelként akarnak felvenni egy évre folyósítandó 18 milliárd eurót, csakhogy Magyarország vétóval fenyegeti az ötletet. Emiatt brüsszeli körökben az Orbán-kormányt zsarolással vádolták, mondván, a vétófenyegetéssel akarja elérni, hogy a EU-s támogatásokat a jogállamiság érvényesülésével és a korrupcióval kapcsolatos aggályok ellenére megkapja – írja a Népszava.

(Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila.)