Tíz éves hazánk az Alkotmány, amelynek apropóján egy tanulmánykötetet adtak ki. Az igazságügyi miniszter azt hangoztatta, a Nemzeti hitvallás szövege önmagában is identitásképző keret. Megjegyezte, nemzeti szuverenitásunk egyik legfőbb kihívása már 2011-ben is az európai integráció volt.

Közös identitást hozott

A technokrata, értéksemleges rendszerváltó alkotmány helyébe 2012-ben az összetartozást szimbolizáló, közös identitást hordozó Alaptörvény lépett – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a 10 éves az Alaptörvény című tanulmánykötet bemutatóján Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen csütörtökön.

Ez a különbség a régi és a mostani alkotmány közt

Kifejtette: az 1989-es alkotmányreform a múlthoz való viszony és az ideológiai, erkölcsi értékek bizonytalansága miatt ideológiamentes, a jogállamiságra épülő államszervezetet és értéksemleges alapjogi katalógust rögzített; az az alkotmány nem rendelkezett a magyar nemzet tagjait szimbolikusan összekötő karakterrel, a 2012-es Alaptörvény viszont szakított ezzel, felvállalva a közös jogi és kulturális identitást.

Történelmi volt a 2010-es felhatalmazás

„A Nemzeti hitvallás szövege önmagában is identitásképző keret, amely minden magyar számára meghatározó jelentőségű tartalommal bír” – mondta a miniszter, emlékeztetve, az Alaptörvény kihirdetése előtt pontosan egy évvel, 2010. április 25-én soha nem látott felhatalmazást adtak az emberek arra, hogy a választásokon győztes erő véget vessen a 2010 előtti kormányzás okozta gazdasági, politikai és morális válságnak.

Keserű történelmi tapasztalatok

A példátlan választói felhatalmazást kapott kormánytöbbség felismerte az alkotmányos pillanatot és teljesítette történelmi küldetését, a parlament megalkotta az Alaptörvényt. „Mi, magyarok, a sokszor keserű történelmi tapasztalatainkból is megtanultuk és tudjuk, hogy mik azok az értékek, amelyek különös fontossággal bírnak számunkra. Függetlenségünk, szuverenitásunk, szabadságszeretetünk volt a záloga annak, hogy a magyar nép megmaradt e hazában immár több mint 1100 éve.” Az Alaptörvény hetedik módosítása szerint „valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége” – fogalmazott.

Támad az EU

Ezt követően azzal folytatta, nemzeti szuverenitásunk egyik legfőbb kihívása már 2011-ben is az európai integráció” volt, és „ez az elmúlt évtizedben egyre kiemelkedőbb kérdéssé vált. Mint indokolt, EU és a tagállamok viszonyát a lopakodó hatáskörgyakorlás terheli: az EU számos olyan tárgykörben kíván egységes, a nemzetállami szabályokat felülíró jogot alkotni, amelyek a szuverenitás sérelmét vetik fel.

Globalista ügynökhadak és kőszika

A 10 éves az Alaptörvény című kötet Orbán Viktor kormányfő által jegyzett köszöntője szerint az Alaptörvény „értéktartalma hűen tükrözi a magyarok meggyőződését és akaratát (…), gránitszilárdságú talapzat az országépítő munka számára egy teljesen felbolydult világban (…) amikor pedig újra tűz alá vesz bennünket a globalisták ügynökhada, jusson eszünkbe, hogy az idő végül mindig könyörtelenül felfedi, hogy ki volt az, aki homokra, és ki, aki kősziklára épített” – fogalmazott a kötet köszöntőjében a miniszterelnök az MTI beszámolója szerint.

(Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)