Till Tamás-ügy: nem jogerősen 15 év fegyházat kapott Fehér János a bajai kisfiú megöléséért

Nem jogerősen 15 év fegyházra ítélte a Kecskeméti Törvényszék Fehér Jánost, akit a 2000-ben eltűnt bajai Till Tamás megölésével vádoltak.
Mivel a vád szerint a férfi az elkövetéskor még fiatalkorú volt, ennél súlyosabb büntetést nem kaphatott. Az indoklás szerint a büntetés négyötödének letöltése után feltételesen szabadulhat. Két éve van letartóztatásban, így ha az ítélet később jogerőre emelkedik, 2036-ban, vagyis tíz év múlva már szabad lehet.
Kerékpárral indult el otthonról
2000. május 28-án a Bács-Kiskun megyei Bajáról kerékpárral indult el a 11 éves Till Tamás. A közelben lévő vadasparkba készült, szülei néhány órán belül várták haza. A gyerek azonban nem érkezett meg, és ezzel egy több mint negyedszázadig megoldatlan rejtély vette kezdetét.
Országos figyelem, eredménytelen kutatás
A rendőrség heteken át kutatott a fiú után, az esetet az egész ország figyelemmel kísérte. Sokan bíztak abban, hogy Tamás életben van, és egy nap megtalálják. A sorsáról azonban 24 évig semmi biztos nem derült ki, a családot a bizonytalanság és a várakozás terhelte a legjobban.
Egy tanyaépület alapja alól kerültek elő
Az áttörést 2024 nyara hozta: egy bajai tanya melléképületének betonalapja alól kerültek elő a gyermek maradványai. A helyszínre Fehér János vezette a nyomozókat, akit később gyilkossággal vádoltak meg. Kezdetben ő teljesen más verziót adott elő: azt állította, hogy a tanya idős tulajdonosa és annak társa temette el a fiút. Őket azonban már nem lehetett meghallgatni, mivel időközben mindketten önkezükkel vetettek véget életüknek. Első elbeszélésével így olyanokra terelte a felelősséget, akik sem védekezni, sem saját változatukat elmondani nem tudták.
A vádlott
Beismerés, majd visszavonás
Később a rendőröknek azt vallotta, hogy ő maga ütötte agyon a gyereket egy ácskapoccsal. Vallomását abban a hitben tette, hogy a bűncselekmény már elévült. Az ügyészség azonban eltérően értelmezte a jogszabályokat, így Fehér Jánost azonnal őrizetbe vették, majd letartóztatták. Ekkor visszavonta a beismerését, és azóta tagadja, hogy ő végzett volna a fiúval.
Újabb és újabb verziók
A bíróság előtt már arra hivatkozott, hogy kényszer hatására vállalta a tettet. Legutóbbi verziója szerint autójával véletlenül elütötte a gyereket, a gyilkosságot pedig azóta elhunyt főnöke követte el. Védője korábban az eljárás megszüntetését indítványozta, mondván, a fiatalkorúakra irányadó szabályok miatt az ügy már 2015-ben elévült.
A szülők nem tudják feldolgozni a gyászt
A kisfiú szülei az ítélethirdetés napján már hajnalban útnak indultak bajai otthonukból, és nyolc óra után értek a Kecskeméti Törvényszék épületéhez. Az édesanya az autóból kiszállva azt mondta, a döntéssel lezárul egy korszak az életükben. „De a fiunk halálát sosem fogjuk tudni elfogadni és feldolgozni” – fogalmazott, hozzátéve: „A gyermekünk ugyanis nem került elő soha élve, mert megölték.”
A megtalált maradványok
A kiszabott büntetés
A minősített gyilkossággal vádolt férfira 15 év fegyházat szabott ki a bíróság, ez a szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási fokozata. Feltételesen legkorábban a büntetés négyötöde, azaz 12 év után szabadulhat. Súlyosabb büntetést nem kaphatott, mivel a vád szerint az elkövetéskor 16 éves volt. Egy kamaszkori tettért így 26 évvel később egy felnőtt férfi felel. Az ítélet nem jogerős.











