Mind az ügyészség, mind a védelem nagyon szerette volna, ha enyhébb kényzerintézkedést alkalmaznak vele szemben, azonban a bíróság ezt másképp látta.

Már végleges

A Fővárosi Ítélőtábla döntéséig az ügyész azon indatványát, miszerint szüntessék meg a Magyar Végrehajtói Kar elnökének letartóztatását, s enyhébb kényszerintézkedést rendeljenek el vele szemben. A másodfokú határozat a meghozatala napján véglegessé vált, ellene további fellebbezésnek nincs helye – derül ki a Fővárosi Ítélőtábla hétfői közléséből.

Saját maga dönthet a bíró

A védelmi hivatkozásokkal ellentétben az ítélőtábla nem látta megállapíthatónak, hogy a tisztességes eljárás követelménye bármilyen módon sérült volna. Hangsúlyozta, hogy a vádemelést követően a bíróság már nincs kötve a kényszerintézkedés tárgyában előterjesztett ügyészi indítványhoz, annál akár szigorúbb kényszerintézkedést is alkalmazhat a vádlottakkal szemben.

Nem jött be

Nem találta alaposnak azon védői érvelést sem, miszerint az ügyben eljáró törvényszék elfogult lenne a vádlottakkal szemben, pártatlanságához a legcsekélyebb kétség sem fér, határozatában nem tett olyan kijelentéseket sem, amelyeket a bűnösség kérdésében való állásfoglalásként, prejudikációként lehetne értékelni.

Fennáll a szökés veszélye

Az elsőfokú bírósággal egyezően az ítélőtábla is azt állapította meg, hogy az első- és harmadrendű vádlottak esetében a szökés, elrejtőzés veszélye továbbra is változatlanul fennáll. Alappal feltételezhető, hogy a letartóztatás megszüntetése esetén a vádlottak kivonnák magukat az eljárás alól, a bíróság elől megszöknének, elrejtőznének. Schadl György esetében ennek veszélyét az sem ellensúlyozza, hogy családi kapcsolatai Magyarországhoz kötik.

Szeretnék a bizonyítást meghiúsítani

Az is alappal feltehető, hogy enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása esetén a vádlottak a tanúbizonyítás sikerességét valamilyen módon meghiúsítani törekednének. Ennek veszélye bizonyos tanúk esetében fokozottan fennáll. Tényként rögzíthető, hogy Schadl György az esetlegesen vagyonelkobzás alá eső dolgok lefoglalásának meghiúsítására törekedett.

Kiterjedt kapcsolatrendszere van

Mindemellett helyesen következtetett a törvényszék a bűnismétlés veszélyére is az elkövetés módjára, tartamára, szervezettségére, konspiratív jellegére, valamint a vádlottak kiterjedt kapcsolatrendszerére figyelemmel. Az ítélőtábla kiemelte, hogy e kapcsolatrendszer személyes ismeretségeken alapult, mely Schadl György esetében sem csak a betöltött pozíciójából fakadt, így önmagában a büntetőeljárás megindulása e kapcsolatrendszert nem tette semmissé, ezért az erre történt védői hivatkozás szintén alaptalan volt.

Magatartásuk is okot ad erre

Helyesen ismerte fel a törvényszék, hogy az ingatlan elhagyását tiltó, a vádlottak mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával történő bűnügyi felügyelet és a mellette elrendelt távoltartás sem elegendő arra, hogy a feltárt veszélyeket kiküszöbölje. A bűncselekmény jellegére, a terheltek személyi és családi körülményeire, a büntetőeljárásban résztvevő személyekhez fűződő viszonyára, valamint a büntetőeljárás előtt és az eljárás során tanúsított magtartásukra tekintettel indokolt a letartóztatásuk fenntartása.

(Kiemelt képünk forrása: Miksolci Egyetem.)