A vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek, az energiaárak miatt csődhullám fenyegeti őket. S bár az állam a jelek szerint visszalépett, a gondok továbbra sem oldódott meg

Kudarcosak az államosítási kísérletek

„Milyen jó, hogy a nyáron nem fogadtuk el az állam „visszautasíthatatlan” ajánlatát, és nem adtuk oda lényegében ingyen az érdiek vagyonát, az Érden is szolgáltató vízművet a kormánynak. Nem csak azért, mert rossz helyen lenne az államnál: az elmúlt évek államosítási kísérletei (pl. oktatás, kórházak, építéshatóság stb.) mind kudarcosak” – írta közösségi oldalán Csőzik László polgármester.

Érzékletes hasonlat

„Hanem azért sem adtuk, mert olyan ajánlatot kaptunk, ami Michael Corleonét vagy Tony Sopranót juttatta eszembe. Adjunk oda mindent, amit az utóbbi évtizedekben kiépítettünk, fejlesztettünk – csöveket, víztornyot, szivattyúkat, tulajdonrészt a rendszert működtető cégben stb. –, cserében idén pár millióval segítenek enyhíteni a pénzügyi gondokat” – tette hozzá.

Helyette naperőművet építenek

 „Arról pedig egy szó sem esett, hogy mi lesz jövőre, pedig az energiaválság, az árak berobbanása nem áll meg szilveszter éjjelén” – folytatta a város vezetője. – Egy szó, mint száz – miközben hivatali elődöm, T. Mészáros András azt követelte a közgyűlésben, hogy adjuk át az önkormányzat vagyonát –, mi nemet mondtuk erre a „kiváló” ajánlatra. Sőt, úgy döntöttük: tőkét emelünk és napelemerőművet építünk, hogy lefaragjuk a vízmű rezsiszámláját. És most kiderült, milyen jól tettük: minden jel szerint óriási bukta ez az államosítási kísérlet is” – zárta gondolatait a polgármester – számolt be róla az erdmost.hu.

Megfeneklett a próbálkozás

Megfeneklett az a kormányzat által integrációs folyamatnak elnevezett államosítási törekvés, amelynek keretében az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatókat megkísérelték az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt. ellenőrzése alá vonni írta meg a 24.hu. A nyár folyamán és az ősz elején a Nemzeti Vízművek képviselői még nagy vehemenciával igyekeztek meggyőzni a helyhatóságokat, adják át a társaságnak a rezsiárrobbanás miatt csődközeli helyzetbe került, működőképességük határára érkezett vízműcégeket. Ehhez képest a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége adatai szerint mostanáig az érintett önkormányzatok mindössze 30 százaléka egyezett bele abba, hogy a szolgáltatók vagyonát 100 százalékban átruházzák az NV-re.

Többen nem adják önként

Az állami cég ajánlata arról szólt, hogy a települések térítésmentesen adják át a vízműcégek minden eszközét azzal, hogy a Nemzeti Vízművek a szolgáltatói tevékenységét is átveszi és fenntartja. Az NV, illetve rajta keresztül a kormány részéről azonban semmilyen koncepció nem körvonalazódott, hogy mit kezdenének a vízműcégekkel, továbbá egyetlen fillér költségvetési forrást sem helyeztek az integrációs terv mögé. A tárgyalások folyamán számos nagyváros (így Budapest, Szeged, Pécs és Szombathely) vezetése üzente azt, hogy önként nem adja át a legfontosabb infrastruktúráját, míg számos fideszes vezetésű önkormányzatnál mondták azt, hogy csak pénzügyi és egyéb kötelezettségvállalások biztosításával, meghatározott feltételekkel egyeznek bele az államosításba.

Csak a legszükségesebb javításokra futja

A hazai víziközmű-szolgáltatóknál immár tíz éve ugyanaz a bevételi struktúra: a rezsicsökkentés miatt befagyasztották a víz- és csatornadíjakat, így a cégek 2012 óta nem tudnak díjat emelni. Ráadásul meg kell fizetniük a vezetékadót is. A cégek bevételei korábban is csak a működésre, illetve a legszükségesebb karbantartásokra, javításokra voltak elegendők, a speciális szaktudású munkaerő megtartására azonban már sok esetben nem.

(Kiemelt képünk forrása a Facebook.)