Még nem döntött az összes ügyben, ugyanis a többi vádlott esetében meg szeretné várni a másodfokú döntést.
Nem született jogerős döntés
December közepén érkeztek meg hozzám az úgynevezett „Budaházy-ügyben” érintettek kegyelmi kérelmei. Mint ismert, 17 személlyel szemben zajlik még ma is, 13 év elteltével büntetőeljárás. Sajnálatosnak tartom, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni – közölte kedd délután az államfő.
Nekik adott kegyelmet
Novák Katalin ezt követően azzal folytatta, hogy különválasztja azoknak az ügyét, akiket az első fokon felmenett a bíróság, illetve ahol az elkövetett cselekményt csekélyebb súlyúnak ítélte meg. „Az eljárás további elhúzódása számukra aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetéshez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta. Hét személy esetében ezért eljárási kegyelemről döntöttem” – fogalmazott.
Róluk később dönt
Emlékeztetett, hogy a terheltek közül többeket azonban súlyos bűncselekményekkel vádolt meg az ügyészség. Esetükben az elsőfokú bíróság bűnszervezetben való elkövetést is megállapított, és jelentős büntetés kiszabása mellett döntött. Esetükben olyan súlyos cselekményekről szól a vád, hogy kegyelmi kérvényükről csak jogerős bírósági ítéletet követően tartja helyesnek a döntést.
Sérti az emberek igazságérzetét
„Az úgynevezett »Budaházy-ügy« is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Felhívom a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében” – fogalmazott az államfő.
Közel két évtizedet kapott
2022 márciusában 17 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte Budaházy Györgyöt az úgynevezett Hunnia-perben a Fővárosi Törvényszék. Ennek értelmében feltételesen sem bocsátható szabadlábra, a letartóztatásban töltött időt beleszámolják az összbüntetésbe. Az ítélet nem jogerős, a végső szót a Fővárosi Ítélőtábla mondja ki.
Molotov-koktélokkal támadtak országgyűlési képviselők házaira
A pernek összesen 17 vádlottja van, a már említett, 2016-os, elsőfokú ítéletben a bíróság azt állapította meg, hogy Budaházy György és egy társa indította útjára a Hunnia Mozgalmat „Egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében”, azzal a céllal, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget. A 2016-os ítélet szerint nyíltan szembe akartak szegülni az akkori politikai vezetéssel és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, ezért több kormánypárti országgyűlési képviselő ingatlana ellen Molotov-koktélos támadásokat intéztek.
(Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt.)