Mivel rövid időn belül átalakították az egyik legnépszerűbb adóformát a bújtatott foglalkoztatásra hivatkozva, a kisadózó vállalkozások létszáma megfeleződött. Viszont a fele adó is folyt be.

Most már csak azok fizettek, akik valóban bent maradtak

Ez volt az első hónap, amikor a katás vállalkozások megrostálása után csak azok fizettek ezen a jogcímen, akik kisadózók maradhattak (szeptemberben még a régi szabályok szerint kellett fizetni, az augusztusi teljesítések alapján). Vagyis azok a vállalkozások fizettek katát, amelyek ügyfelei kizárólag magánszemélyekből állt.

Villámgyorsan szüntették meg

Egy emlékezetes nyári törvénymódosítás kényszerítette ezt az adózói kört arra, hogy augusztus végi határidővel döntsön: elmenjen alkalmazottnak, váltsanak más vállalkozási formára (a leginkább kézenfekvő megoldás az átalányadózó egyéni vállalkozás volt) vagy szüntessék be tevékenységüket.

Többletbevételt vártak

A számok azt mutatják, hogy a törvényi szigor jóval nagyobb mértékben apasztotta a költségvetés bevételeit, mint amit a hivatalos kormányzati és jegybanki közlésekből ki lehetett olvasni. A Magyar Nemzeti Bank szeptember végén úgy kalkulált, hogy a mintegy 450 ezer katásból 100-150 ezer tudja folytatni ebben a formában a tevékenységét, ami bevételi oldalon 150 milliárd forint kiesést jelent innen. Ugyanakkor más adónemekből pedig 300 milliárd forint folyhat be pluszban egyéb adókból, így összességében 150 milliárd forintos többletbevételt helyezett kilátásba.

Ehhez képest megcsappant a befolyt összeg

Csakhogy ennek semmi jele nem volt októberben. Erre lehet egy válasz, hogy a volt katások nagyobb számban választották az átalányadózó egyéni vállalkozási formát, márpedig őket az adómegállapítás éven belüli lefutása miatt az első hónapokban még nem terheli szja-fizetési kötelezettség, vagyis csak a későbbi hónapokban jelenik meg a befizetésük az adóbevételek között. A Pénzügyminisztérium közlése szerint az érintett vállalkozások idén októberben az egy évvel korábbi összegnek csupán az 55 százalékát fizették be az államháztartásba: 17 milliárd forint után 9,4 milliárdot.

Valami nem stimmel

A jelek szerint sok egykori katásnak a vártnál nehezebben megy az újra-elhelyezkedés, vagy a szürkezónában működnek tovább. A bevételek átcsoportosulása ugyanis a járulékoknál sem látszik, márpedig ezt a közterhet már az első pillanattól kezdve fizetniük kell az egyéni vállalkozóknak. A szociális hozzájárulási adóból augusztus óta minden hónapban 10 százalék körüli mértékben nőttek a bevételek tavalyhoz képest, míg a járulékok közel 20 százalékkal, de a májusi adatok is hasonlóak voltak, tehát nem a katás világ felborítása ad erre magyarázatot – derül ki a 24.hu cikkéből.

(Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán.)