Házszabály-módosítás: rövidebb vitákat és szigorúbb személyes érintettséget javasol a Tisza-frakció

A Tisza-frakció négy képviselője kedd késő este benyújtotta a házszabály és az országgyűlési törvény módosítását, amely szűkítené a személyes érintettségre hivatkozó felszólalásokat.
Benyújtás kedden, éjjel tizenegy után
Kedden 23 óra 10 perckor két módosító indítványt adott be a Tisza-frakció négy tagja, Hantosi István, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton és Rák Richárd, fél évvel az új Országgyűlés megalakulását követően. Az indítványok néhány perccel azután érkeztek, hogy a kormány további 21 törvénycsomagot terjesztett be. A módosítás az országgyűlési törvényt és a házszabályt is érintené. Utóbbi a parlament belső működési rendje: ebben szerepel, hogy ki szólalhat fel, mikor és milyen időkeretben.
Kevesebb idő jutna a felszólalásokra
A beterjesztő frakció indoklása szerint a módosítás demokratikusabbá és átláthatóbbá tenné a parlamenti munkát, a vitákat pedig tömörebbé. Emiatt a beszédidők csökkennének. Egy törvényjavaslat előterjesztője a vita nyitányán eddig 30 percet kapott, a jövőben 20 percet kapna, a zárszóra pedig 30 helyett 15 perc jutna. „Önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást” – fogalmazott közleményében a Tisza-frakció.
Szigorúbb lesz a személyes érintettség
Politikai szempontból a személyes érintettségre vonatkozó szabályok átírása a leglényegesebb elem. Ez az a lehetőség, amellyel az a képviselő, akit egy felszólalásban megneveznek vagy kritizálnak, szót kérhet a reagáláshoz. A Fidesz és a KDNP képviselői a májusi alakuló ülés óta sokszor használták ezt az eszközt, hogy Magyar Péter hosszúra nyúló napirend előtti felszólalásaira feleljenek. Szeptemberben Hallerné Nagy Anikó Pócs Jánost és Balla Györgyöt rendre utasította. A szabályok megváltoztatását Magyar Péter már a nyári időszakban szorgalmazta.
Két perc helyett egy
A tervezet alapján a személyes érintettségre hivatkozó hozzászólás időkerete a mostani két percről egy percre csökkenne. Ha az ilyen felszólalások érdemben gátolják az Országgyűlés működését, az ülést levezető elnök az adott napra megtilthatja az újabbakat, a képviselők pedig ekkor írásban fejthetik ki álláspontjukat. Ezzel elkerülhető, hogy egy ülésnap menetrendje felboruljon a sorra jelentkező, reagálni kívánó képviselők miatt.
Részletes definíció kerülne a szabályba
A jelenlegi házszabály mindössze annyit mond ki, hogy indokolt esetben az elnök szót adhat. A módosítás pontosan körülírná az érintettség eseteit: ha a képviselőt nevén vagy félreérthetetlenül megszólítják, ha olyan kijelentést vagy cselekedetet tulajdonítanak neki, amely nem tőle származik, ha korábbi szavait torzítva idézik, illetve ha a magánéletére vagy családjára vonatkozó állítás a becsületét vonja kétségbe. Ha viszont csak a nevét mondják ki, vagy a véleményét kritizálják, az nem jogosítja fel a felszólalásra.
Súlyos szankciók a szabályszegőknek
Felszólalása kezdetén a képviselőnek legfeljebb két mondatban indokolnia kell az érintettségét, ennek elmaradása esetén az elnök elveszi tőle a szót. Aki ezt követően is beszél, egy hónapra elesik a személyes érintettség címén kérhető felszólalástól, ismételt szabályszegésnél két hónapra. Amennyiben egyazon ülésen ugyanazon frakcióból hárman sértik meg az előírást, egy hónapig a teljes frakció nem élhet ezzel a jogával. Az előterjesztők úgy látják, hogy ezzel kizárható a parlamenti munka szervezett akadályozása.
Ritkább napirend előtti hozzászólások
Csökkenne a napirend előtti felszólalások száma is: a képviselők hetente egyetlen, előre kijelölt ülésnapon kérhetnének szót ilyen formában. A miniszterelnökre, a kormány tagjaira és a köztársasági elnökre ez nem vonatkozna, ők továbbra is felszólalhatnak minden ülésnap kezdetén. Törölnék azt a kitételt is, amely ezt csak halaszthatatlan, rendkívüli ügyekben engedi; az ellenzék több alkalommal kifogásolta, hogy Magyar Péter ezt figyelmen kívül hagyja. A kormányfő a jövőben bármely országos ügyben megszólalhatna, ha ezt az ülés kezdete előtt legalább egy órával jelzi a házelnöknek.
Mérsékeltebb bírságok
A tervezet véget vetne a több millió forintos fegyelmi bírságoknak. Az előző ciklusokban Kövér László házelnökként rendszeresen 8–10 millió forintos büntetést rótt ki ellenzéki képviselőkre. Ők az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, amely rendszerint nekik kedvezően döntött, ezért az Országgyűlés Hivatala kénytelen volt visszatéríteni a levont összegeket. Forsthoffer Ágnes házelnök már korábban jelezte, hogy nem kíván élni ezzel az eszközzel, mivel véleménye szerint a képviselők megélhetését veszélyezteti.
Legfeljebb háromhavi juttatás vonható le
A képviselők fizetését tiszteletdíjnak nevezik. A javaslat megszüntetné a büntetések kötelező minimumát, a maximumokat pedig mérsékelné. A legsúlyosabb szankció háromhavi tiszteletdíj levonása lehetne, amelyet az kaphat, aki az ülés, a vita vagy a szavazás menetét akadályozza, illetve aki fizikai erőszakkal fenyeget vagy azt alkalmaz. Ismételt elkövetésnél a büntetés kétszeresére nő, vagyis akár hathavi fizetés is elveszhet.
Egyéb változások
Az Európai Parlamentben ülő magyar képviselők a jövőben nem szólalhatnának fel az Országgyűlésben. Kötelezően létre kellene hozni egy társadalmi részvétellel foglalkozó állandó bizottságot. A Mentelmi Bizottságban valamennyi frakció legalább egy helyhez jutna, ami a Mi Hazánk számára kedvező. A vizsgálóbizottságok külföldre is kiküldhetnének idézést, így akár online is meghallgathatnák a Svájcban élő Nagy Mártont. Jelnyelven is bárki felszólalhatna. Az új rendelkezések 2027. február 1-jén léphetnek életbe.











