A fiatal bűnöző ötvenezer forintot zsákmányolt, de azt már nem tudta megmondani, mire költötte. Sokba került az élet, mondta unottan a bíróságon, ahol ettől nem hatódtak meg, mert halálra ítélték és kivégezték.

A rendőrök sem felejtik

Ha egy bűnügyet már a rendőrök is külön emlegetnek, akkor ott már nagy balhéról van szó. Ilyen volt a szakmai körökben egyszerűen csak „Fogarasi úti gyilkosság” néven ismertté vált hatvanas évekbeli rablógyilkosság, amelynek a tettesét hónapokig nem sikerült elfogni. Ezért, vagyis a hatalmas rendőri munka miatt is válhatott akkoriban fogalommá a Bakhy Józsefné sérelmére elkövetett emberölés

Az is segíthet, amit elloptak

Az ismeretlen tettes kegyetlen módon, több késszúrással végzett az asszonnyal a család budapesti lakásán 1965. november 22-én. A gyilkos értékes ingóságokat vitt el, ami aztán fontos támpont is volt a rendőröknek. A nyomozás hamar országos méretűre duzzadt, mindenki Bakhyné gyilkosát kereste.

A páratlan táskarádió

Kiderült, hogy a Fogarasi úti lakásból eltűnt egy igen ritka típusú, japán gyártmányú táskarádió is. A nyomozók beszereztek egy hasonló típust, lefotóztatták és elrendelték a körözését. Ez vezetett a rablógyilkos nyomára. A harminchárom éves budapesti Solymosi József vesztét az okozta, hogy javíttatni vitte az időközben használt táskarádiót. A rádiós szakember rögtön felismerte a készüléket, miután egy ugyanolyannak a fényképét megkapta a nyomozóktól. Solymosi Józsefet elfogták, és a kihallgatásakor kiderült, hogy vidéken álarcosan, valamint felfegyverkezve több rablótámadást is végrehajtott.

Elfogyott a pénze

A fiatal férfi valamikor esztergályos volt, de aztán fegyvert szerzett magának és úgy döntött, embereket fog kirabolni. 1965. novemberében elfogyott a pénze, ezért egyik napon arra gondolt, meglátogatja Bakhy József autószerelő ismerősét. Úgy sejthette, a lakásból lesz mit elvinni. A gyanúsított beismerte bűnösségét, de azt tagadta, hogy a gyilkosságot előre kitervelte, mint mondta, Bakhynénél is csak rabolni akart. A bíróságon a tanács elnökének arra a kérdésére, hogy a tőrszúrások után miért fojtogatta az asszonyt, egykedvűen azt mondta: „Biztos akartam lenni a dolgomban.”

A karácsonyt már nem élte meg

Arra vonatkozólag, hogy az akkor óriási összegnek számító ötvenezer forint készpénzt és az összerabolt, majd eladott értékek árát mire költötte, csak a vállát vonogatta: „Sokba kerül az élet… Különösen, ha az embernek szenvedélye van…” Ez a nyegle magyarázat már az elsőfokú bíróságot sem hatotta meg, hiszen halálra ítélte a rablógyilkost, aki azonban enyhítésért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság ítéletét, amellyel Solymosi Józsefet halálbüntetéssel sújtotta. A Fogarasi úti gyilkost 1966. december 21-én, karácsony előtt pár nappal felakasztották Budapesten.

Kiemelt kép: Illusztráció – A Péceli út – Anna utca sarkán lévő villamossági szaküzlet eladótere 1966-ban – Forrás: Fortepan.hu/Kékvillogó.hu grafika