Nagy szerepe volt, hogy a nyolcvanas években sikerült felderíteni az egyre inkább elterjedő lakásbetörési hullámot. Emellett a politika és a szervezett alvilág összefonódását is vizsgálta.

Kedden este veszítette életét

Életének 80. évében, december 6-án este elhunyt Tonhauser László, nyugállományú rendőr ezredes, a magyar bűnüldözés ikonikus alakja – közölte szerda délután Facebook-oldalán Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK.) A nyomozót sokan a Kékfény című bűnügyi magazinból, sokan a bűnüldözés nagybetűs szakmájából ismerték. Tonhauser László 1943. március 25-én született Budapesten. Rendőri pályafutását 1967-ben, a józsefvárosi kapitányság próbaidős nyomozó őrmestereként kezdte. A Rendőrtiszti Főiskolát munka mellett levelezőn végezte el.

Veszélyes vizeken

1977-től a Belügyminisztérium bűnügyi munkatársa lett. 1990-ben a megalakuló szervezett és nemzetközi bűnözés elleni főosztály helyettes vezetőjeként tevékenykedett. Az ezredest 1993. január 1-jével kinevezték az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálat vezetőjének. A hvg.hu ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a kilencvenes években vizsgálta az olajmaffia és magas rangú politikusok kapcsolatát, a politika és a szervezett alvilág esetleges összefonódását. Az egység 1996-ban integrálódott a Központi Bűnüldözési Igazgatóságba, amely két év múlva beleolvadt az ORFK Bűnügyi főigazgatóságába, Tonhauser László pedig nyugdíjba vonult.

Benne volt a Presztizsben

Budapesten és az agglomerációban az 1980-as években ugrásszerűen megszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények, azon belül is a lakásbetörések. A bűnözés szervezetté válásának bizonyítására és felszámolására indult el a Presztízs fedőnevet viselő akció fővárosi és Pest megyei nyomozók részvételével, melyben Tonhauser Lászlónak is nagy szerepe volt.

Könyvet is írt

A nyomozást 1982. november elsején fejezték be, ez idő alatt mintegy 170 bűncselekményt derítették fel, 85 embert gyanúsítottak meg. „Semmi nem utalt rá, hogy vonzódtam volna a rendőri hivatás iránt. Néhány alkalommal előállítottak a 8. kerületi Rendőrkapitányságra, mivel nézeteltérésbe kerültem a Rákóczi téri galeri egyik fő emberével. Ebből többnyire tettlegesség lett” – írta Tonhauser László a „Nem kérek bocsánatot” című 1999-ben megjelent könyvében.

A legdurvább környéken kezdett

Idén márciusban a Blikk készített róla egy írást. A nyugállományú ezredes 1963-ban vonult be katonának, ez idő alatt kérték fel, hogy megfigyelőként vegyen részt egy nyomozásban. A mintegy fél éven át tartó „rendőrködés” hozta meg a kedvét ahhoz, hogy zsarunak jelentkezzen, amit leszerelését követően meg is tett. 1967-ben az akkor bűnügyi fertőzöttség szempontjából legkeményebb terület, a Józsefváros kapitányságának próbaidős nyomozó őrmestere lett.

(Kiemelt képünk illusztráció.)