Kiss Ambrus kijelentette, nem lesznek járatrikítások és a fürdők is nyitva maradnak, ugyanakkor a temetői árak esetében változtatásokra kényszerülnek.

Többszörösen problémás helyzet

Már tavaly azt írtam a költségvetésben, hogyha semmi nem változik, akkor veszélybe kerül az önkormányzati közszolgáltatások működtetése. Erre az alapra rakódott rá a háború és az energiaválság – mondta el a költségvetési ügyekért felelős főpolgármester-helyettes a Népszavának adott interjújában.

Mínusszal indul a jövő év

Kiss Ambrus saját bevallása szerint minden reggelét azzal kezdi, hogy megnézi a főváros folyószámla egyenlegét, hol tartanak. ma reggel még pluszban volt ez, de a BKV-nak hamarosan utalni kell a 22 milliárdot, hogy fizetni tudja az energiaszámlát és a munkabért. Várhatóan 15-20 milliárdos mínusszal zárjuk az idei évet és indítjuk az újat. 2023-ban amellett, hogy továbbra sem lesz pénz az utak, hidak, ivóvízhálózat rekonstrukciójára, a napi szintű működés is forráshiányos lesz.

A likviditás fenntartása a legnagyobb kihívás

Erre nehezedik rá az energiaár kockázata, hiszen ma senki nem tudja megmondani, hogy mennyit kell majd fizetni az áramért, a gázért vagy a benzinért. A most benyújtott költségvetés arra jó, hogy elindulhassunk, de azt nem látni, meddig jutunk el. Megjegyezte, neki úgy tűnik, sokan nem hiszik el, hogy egy ilyen nagy város is be tud dőlni. Kifejtette, a jövő év legnagyobb – most látható – kihívása a likviditás fenntartása lesz. Az első két és fél hónap lesz az első igazán nehéz szakasz, hiszen március 15-én megjön az iparűzési adó első része. Válságtervek készültek, szoros elszámolással működnek a cégek. A kormánytól pedig azt kérték, hogy a befizetéseinket az év második felére, illetve 2024-re ütemezhessék át.

Ezekben a „mutatványokban” nem hisz

Beszélt arról is, hogy a villamos energia árának emelkedése érinti a fővárost, ebben ugyanis nagyfogyasztónak minősülnek. A közszolgáltatások áram igénye évi 480 gigawattóra, amelyből az ivóvíz szolgáltatás, a BKV és közvilágítás együtt 420 gigawattórát tesz ki. Utóbbi esetében gyakorlatilag óránkénti áron vételezzük az áramot. Ezzel együtt nem hiszek olyan mutatványokban, mint a minden második égő kitekerése az utcai lámpákból. Ezek jól hangzanak, de megvalósíthatatlanok – vélekedett. Kiss Ambrus jelezte azt is, hogy a turisták által nagy számban látogatott budapesti gyógyfürdők egyelőre rentábilisan működnek, így felesleges lenne ezeket becsukni. Ő maga egyébként válság idején rossz üzenetnek tartja a kulturális és szociális intézmények bezárását, mivel kevesebb megtakarítást eredményeznek, mint amennyi kárt az emberi lélekben okoznak.

Nem lesz járatritkítás

Azt hangoztatta, a fővárosnak morális kötelessége fenntartani a nappali melegedőket, a családok átmeneti otthonát és a hajléktalanszállókat. Egy város több az épületeknél, az utaknál és a vezetékeknél. „Éppen ezért nem járható az a mostanában emlegetett út, miszerint csak a kötelező önkormányzati feladatokat lássuk el.” Kitért arra is, hogy ugyan több város kísérletezik járatrikításokkal de ez Budapesten kezelhetetlen zsúfoltságot jelentene, ráadásul az elmaradó utasok miatt csökkenne a jegyárbevétel is. Másrészt a fővárosban egy olyan lépés, mint a fogaskerekű átmeneti szüneteltetése is jelentős politikai vihart tud kavarni.

25 milliárdos takaró

Beszélt arról is, hogy a szociális intézmények térítési díj rendeletén nem kívánnak változtatni, amely az idősotthonokban amúgy is nyugdíjhoz kötött. A sok éve változatlan temetői hatósági árakhoz viszont hozzá kell nyúlnunk, erre már készült is egy javaslat, amely volt a Fővárosi Idősügyi Tanács előtt is. A jövő heti közgyűlés szavazni fog erről is – fűzte hozzá. Megjegyezte, 25 milliárdnál nagyobb hiány nem alakulhat ki, ugyanis ekkora a folyószámla-hitelkeretük. A költségvetést mindenesetre kihoztuk nullára, hiszen mínuszos pénzügyi terv nem készíthető, az már más kérdés, hogy ezt miképpen tudjuk tartani – tette hozzá.

(kiemelt kép: MTI/Soós Lajos.)