A két lánc most Brüsszeltől vár segítséget. Sanda szándékot gyanítanak, szerintük ki akarják szorítani őket a piacról.

Szándékos vegzálásra gondolnak

„Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról” – fakadt ki a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek. A cikket a portfolio.hu szemlézte. 

Többen is hasonlóan gondolkodnak

Az illető jelezte, a felvetéseket több magyar kiskereskedelmi lánc is osztja, mint például a német hátterű Aldi, Lidl és Penny Market, a francia Auchan vagy éppen a brit Tesco. A névtelen nyilatkozó éppen ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe, mivel a magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni.

Mint ha személyre lenne szabva

A beszámoló szerint ráadásul az kiskereskedők az árstopon belül két olyan neuralgikus pontot említett, amely ami a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit sújtja, míg a franchise rendszerben működő hazai hátterű hálózatokat nem.

Növekedett az adójuk

Az egyik ilyen, hogy a 48 órával a járati dátum előtt ellenszolgáltatás nélkül be kell szolgáltatnia a 100 milliárd forint feletti éves forgalmat produkáló láncoknak az élelmiszereket. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi adó 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelkedett.

Furcsa változások

A másik ilyen pedig az az idén tavaszi döntés, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7 százalékról 4,1 százalékra megemelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát (a 30-100 milliárd forint közötti árbevételű szereplők számára a 0,4 százalékos adókulcs 1 százalékra emelkedett, míg az ez alatti kategóriában változatlan maradt az adókulcs).

Több miniszter is országhatáron kívül látná őket

A Politco idézi Lázár János egy korábbi nyilatkozatát, amelyet még tavaly novemberben adott a Portfóliónak. A fideszes politikus itt a nyíltan külföldi hátterű láncok kiszorítását szorgalmazta. Erre a vonulatra csatlakozott fel idén májusban Nagy Márton gazdaságfejelsztési miniszter is, aki úgy látja, növelni kellene a hazai tulajdon arányát mind a kiskereskedelemben, mind az építőiparban.

Nem is olyan biztos ez

Azonban a Politico névtelen forrása úgy látja, hogy „ha Magyarország megússza az ilyen szigorú intézkedéseket, az nagyon negatív példaképül szolgálhat más EU-tagállamok számára is.” Kérdés persze, van-e értelme a fellépésnek, ugyanis a nagy láncok az árstopos termékek miatt keletkezett veszteséget beépítették a többi termék árába, így kifizetjük a teljes piaci árat, csak más formában.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Facebook.)