A kamarai alelnök szerint Szlovákiában 2100 orvos ezzel a módszerrel megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, s úgy gondolja, hogy ez megfelelő nyomásgyakorlási eszköz lehet itthon is.

Ignorálták őket

Jövő év elejére összehívja a rendkívüli országos küldöttgyűlését a Magyar Orvosi Kamara (MOK), miután három nap alatt mintegy 8 ezer orvos reagált a gyors felmérésükre – mondta a Népszavának Álmos Péter, a köztestület alelnöke. Ezen a fórumon születhet döntés arról, hogy milyen tiltakozó akciót támogat az orvostársadalom válaszul arra, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvénycsomag elfogadása előtt a kormányzat nem vette figyelembe észrevételeiket.

Harmaduk az alapellátásban dologzik

„A válaszadók 96,6 százaléka érezte úgy, hogy a jelen helyzetben szükség van a küldöttgyűlés összehívására” – részletezte a kérdőívre érkezett reakciókat Álmos Péter, aki elmondta azt is, hogy 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, és 6800-an pedig az önként vállalt túlmunka szerződéseikről állították ugyanezt. A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik.

Szlovákia a példa

„Egyelőre még nem gyűjtjük a felmondásokat, a cél pusztán a szándék felmérése volt” – közölte Álmos Péter, aki hozzátette: „ha azt nézzük, hogy most Szlovákiában 2100 orvos a letétbe helyezett felmondásával megfelelő körülményeket tudott kiharcolni, akkor a hazai 4500 orvos szándéka is – úgy gondoljuk – erős érv.”

Novák Katalinhoz fordulnak

Arra a kérdésre, hogy mi a következő lépésük válaszul a törvényjavaslat szerdai, parlamenti megszavazására, azt felelte: „arra fogjuk kérni a köztársasági elnököt, küldje vissza megfontolásra a jogalkotóknak, hogy egy olyan törvény születhessen, amely mögött van szakmai konszenzus.”

Veszélyeztetik a betegbiztonságot

Mindvégig, ahol lehetett, próbáltuk véleménynyilvánítással, tárgyalással elérni azt, hogy egy olyan javaslat menjen át, amit a szakma, az orvostársadalom is tud támogatni, életképesnek tart – mondta Álmos Péter. Hozzátette: „a legnagyobb probléma, hogy az orvostársadalom megkerülésével a gyógyítókra hárítanak olyan problémákat, amelyek veszélyeztetik a betegbiztonságot.”

Minőségértékelés kompenzáció nélkül

Például, ha egy orvost a törvényben leírt módon elvezényelhetnek, mi lesz azokkal a betegekkel, akiket addig ő gondozott? A kamara szerint ez nem oldja meg a szakemberhiányt, hiszen ma már szinte minden szakma hiányszakma. Mi azt is szeretnénk, hogy ahol nem biztosítható a minőségi ellátás, azokat a szolgáltatási helyeket ne tartsuk fenn tovább. Problémát láttunk abban is, hogy úgy vezetnék be az orvosi munka minőségértékelését, hogy az ahhoz kötődő premizálásra nincs a rendszerben plusz forrás.”

Kevesebbet dolgoznak, miután nem kaphatnak hálapénzt

Álmos Péter hangsúlyozta: a kamara nincs ellene a minőségértékelés szerinti jövedelemeltérítésnek. De az államtitkár ezzel kapcsolatban folyamatosan csak a mennyiségről beszélt, miszerint többet kellene dolgoznia az orvosok 5 százalékának, akik a béremelés után kevesebb munkát végeztek. Ők jellemzően pont azok, akiknél a paraszolvencia csapódott le. Ezért kérdéses, hogy mondjuk egy minőségi értékeléssel, hogyan lehet őket több munkára kényszeríteni?

Szeretnének időben lépni

Azaz számos olyan probléma van, amire nem kaptak megnyugtató választ, és valamennyinek van betegbiztonságot veszélyeztető következménye. „Az egészségügy bajait a forrás- és a szakember hiány okozza, és ezeket a problémákat az új törvénycsomag az orvosok felé tereli, így rajtunk csapódik le, ezért szeretnénk idejében lépni ellene” – fogalmazott Álmos Péter.

(Kiemelt képünk Freepik-illusztráció.)