A Mercedesnek és BMW-nek beszállító kínai-koreai cég vehet meg egy 12 hektáros területet a Bács-Kiskun és Csongrád megye határán fekvő Kisteleken, a cég akkumulátor-részegységeket készít a két német autógyártónak, az 500 milliárdos beruházást úgy szavazták meg, hogy azt sem tudták mire mondanak igent.
Semmit sem tudhattak meg a képviselők
Az ingatlan eladásáról a helyi önkormányzat úgy döntött, hogy sem a lakosság, sem a képviselők sem tudhatták meg az 500 milliárdos projekt beruházójának nevét, illetve a terv részleteit – írja a 24.hu.
Gyors döntés
„Az életben sajnos van olyan, hogy gyorsan kell dönteni, és az a probléma, hogy most a testületnek sincs több ideje erre” – magyarázta a csongrádi kisváros polgármestere, Nagy Sándor, amikor felmerült, hogy egy ilyen horderejű döntés előtt nem ártana tisztázni, hogy ki a beruházó, mit fog csinálni, és tevékenysége jelent-e majd környezeti terhelést a szóban forgó területtől 1,5–2 kilométerre fekvő településnek.
Célkeresztbe kerültek
A januári testületi ülés jegyzőkönyve szerint e kérdések válasz nélkül maradtak, pedig a vitából kiviláglott, hogy a kisteleki ipari park is a kormány által favorizált iparág, az akkumulátorgyártás célkeresztjébe kerülhetett.
12 hektáros terület
A polgármester annyit árult el a képviselőknek, hogy egy miskolci vállalkozással, az Európa-Center-Miskolc Kft.-vel tárgyalt a 12 hektáros terület értékesítéséről, mely egy „kínai-koreai befektető” számára keres megfelelő helyet.
Sok víz kell hozzá
A befektetőnek olyan területre van szüksége, ahol ki lehet elégíteni a majdani gyár meglehetősen magas víz- és energiaigényét. A testület felhatalmazta a polgármestert, hogy 1500 forintos négyzetméteráron kösse meg a megállapodást a céggel.
Csak egy ember szavazott nemmel
A lapnak Nagy Sándor polgármester elismerte, hogy akkumulátoripari fejlesztés terveivel keresték meg, hozzátéve: a testület úgy szavazta meg 8:1 arányban az eladást, hogy az egyetlen nemmel szavazó politikus a 2019-es választási ellenfele volt.
Semmit sem tudtak
Ez az egy képviselő, Mészáros Gábor, a Facebookon azzal indokolta a döntését, hogy „a testület nem kapott semmilyen írásbeli anyagot, amely pontosan meghatározta volna a tervezett projekt elemeit, méretét, műszaki paramétereit, környezeti és társadalmi hatásait.”
Kiemelt kép: illusztráció