Évek óta Balatonalmádiban él az ismert színész, mivel az utóbbi években igen komoly egészségügyi problémái voltak. Most azt mondja, óvatosan hisz benne, hogy ismét tud élni.

A Balatonparton talált megnyugvást

Borzalmas éveken van túl Szombathy Gyula. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész előbb a rákot győzte le, majd súlyos szívműtéten esett át, s közben sztrókot kapott. Azóta visszavonultan él Balatonalmádiban, abban reménykedik, hogy a vidék csendje és a tó különleges hangulata segíti a gyógyulását.

A félelemről is beszélt

„Emlékszem, amikor a rákkal való küzdelmem közben kérdezték, hogy van-e bennem félelem, akkor azt válaszoltam, hogy természetesen én is félek az elmúlástól, de talán könnyebben elfogadnám, ha tudnám, hogy volt értelme annak, amit csináltam” – mondta a színész

Azt hitte, jöhet a derűs öregkor

„Akkor megtanultam, hogy ami addig természetes volt, onnantól már nem az: küzdeni kell az életért, küzdeni kell, hogy legyen holnap és holnapután. Most már óvatosan hiszek benne, hogy megint tudok élni. Persze lassan, megfontoltan”. Hozzátette, „akinek újra kellett tanulni beszélni és járni, az már soha nem lesz olyan, mint azelőtt. Amikor 2017-ben legyőztem a rákot és tünetmentessé nyilvánítottak, úgy gondoltam, túl vagyok a nehezén. Hogy onnantól kezdve jöhet majd a derűs öregkor. Jól éreztem magam, ám mégis meggyőztek, vizsgáltassam meg a szívemet is”.

Halálos veszélyben volt

Szombathy Gyulának semmilyen tünete nem utalt arra, hogy baj lenne a szívével. A vizsgálati eredmények azonban mást mutattak. Két koszorúere teljesen el volt záródva, az orvos azt mondta neki, ha most nem megy el a vizsgálatra, akkor bármikor meghalhatott volna. A színészt megműtötték, ezután sztrókot kapott.

Hosszú ideig volt kórházban

„Már csak álmodok a színpadról, de azt rendszeresen. Álmomban keresem a szövegkönyvet, és keresem a helyem. De ez a valóságban is így volt. Egy hónapig voltam kórházban, Füredről Zircre szállítottak, hogy erőre kapjak. Erőre kapjak és újra megtanuljak élni. Ezt nem tudom másként mondani, mert akinek a beszéd és a mozgás volt az élete, az szinte tetszhalottnak érezhette magát mindkettő elvesztése után” – mondta a színész.

Újra meg kell tanulnia járni

A sztrók rombolásának nyomait ma is érzi. Sokáig nehezére esett kimondani a szavakat is. „Tudtam, mit akarok mondani, de nem ment. A járás pedig… Nos, bottal most már bátrabban megyek. Rehabilitációra szorulok. Korábban logopédus foglalkozott velem, most pedig heti két alkalommal az egykori kiváló kézilabdázó, Bartalos Béla felesége segít a saját balatonalmádi rendelőjükben különböző gépekkel és sok-sok odafigyeléssel, hogy újra megtanuljak járni” – mondta el a Blikknek.

(Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor.)