DUIHK-felmérés: óvatos bizakodás a német cégeknél, jelentősen csökkent a gazdaságpolitikai bizonytalanság
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szerdán közölt őszi konjunktúrafelmérése szerint javult a hangulat a hazai német vállalatoknál, de a beruházási kedv visszaesett.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán hozta nyilvánosságra őszi konjunktúrajelentését, amelyben rekordszámú, 267 vállalat vett részt. Az adatfelvétel szeptember 29. és október 21. között zajlott. A kamara tagvállalatai több mint 235 ezer embernek adnak munkát, és a magyarországi vállalati hozzáadott érték csaknem 12 százalékát állítják elő. A felmérés a World Business Outlook nemzetközi kutatás része, amelyben több mint 3400 céget kérdeztek meg.
Javuló hangulat, gyengébb beruházási szándék
Keszte Róbert, a DUIHK elnöke szerint a gazdasági szereplők az áprilisi választás után bizalmat szavaztak az új kormánynak, a hangulatot pedig továbbra is óvatos bizakodás jellemzi. Hozzátette: növekedési fordulatról még nem lehet beszélni. A felmérés szerzője, Dirk Wölfer közgazdász úgy fogalmazott, hogy szinte minden mutatón látszik a hangulatjavulás. A régióban az Egyesült Államok után Magyarországon a legkedvezőbbek a gazdasági várakozások, a cégek saját üzleti kilátásai és beruházási tervei azonban a régiós országokéhoz hasonlóan gyengék.
A beruházási szándék csökkent a legutóbbi felméréshez képest. A létszámbővítési és -leépítési tervek nagyjából kiegyenlítik egymást, a válaszadók 52 százaléka változatlan dolgozói létszámmal számol. A kisebb, kevésbé exportorientált cégek valamivel derűlátóbbak a nagy iparvállalatoknál, ami az elnök szerint a 2027-re várt, belföldi keresletre épülő növekedéssel függ össze.
A forint árfolyama is a fő kockázatok között
A legnagyobb kockázatnak továbbra is a gyenge keresletet tartják a cégek, de arányuk a márciusi 72 százalékról 58 százalékra csökkent. Az energiaárakat 46, a munkaerőköltséget 44, a forint árfolyamát 43 százalék jelölte meg. Az ipari vállalatoknál az árfolyam az energiaárakkal együtt az első helyen áll, 54 százalékkal. A gazdaságpolitikai bizonytalanságot márciusban még a cégek 52 százaléka tartotta kockázatnak, most 36 százalékuk. A jogbiztonság hiányát 13 százalék említette a tavaszi 32 után, a munkaerőhiányt pedig 31 százalék, szemben a 2022-es 61 százalékkal.
A válaszadók döntő többsége elégedett az uniós kapcsolatok rendezésével, a jogbiztonság terén tett lépéseket is inkább kedvezően értékelik. Az adórendszer és a munkaerő-utánpótlás terén ugyanakkor további reformokat sürgetnek. A cégek versenyképes energiaárakat, jól képzett munkaerőt, vállalatbarát adókörnyezetet és beruházásösztönző gazdaságpolitikát várnak; a kamara ezekre már nyáron javaslatokat tett a kormánynak.
Erősödő kínai versenynyomás az iparban
A hazai válaszadók 21 százaléka érez erős vagy nagyon erős versenynyomást kínai cégek részéről, ami nagyjából megfelel az európai átlagnak, az iparban azonban ez az arány 41 százalék. A vállalatok erre leginkább termékinnovációval (47 százalék), új piacok keresésével (43 százalék) és költségcsökkentéssel (39 százalék) reagálnak. Kivonulást vagy áthelyezést szinte senki nem tervez, a cégek kétharmada pedig erősebb uniós kereskedelempolitikai védelmet támogatna, akkor is, ha az saját vállalatának hátrányos lenne.











